A kutatási adatok tárolása és megosztása nemzetközileg egyre fontosabbá válik. A természettudományos folyóiratok körében már több éve elkezdődött az a folyamat, amely során elvárják a kiadók, hogy a kutatók a publikációikat alátámasztó adatokat is nyilvánosságra hozzák. Ez a folyamat beszűrődik a társadalomtudományokba is; mára már a társadalomtudományos folyóiratok körében is egyre nagyobb hangsúlyt kap a kutatási adatok megosztásának követelménye.

Az American Political Science Association (APSA) 2014. novemberében kiadott egy közleményt, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy 2016. január 15-től minden tudományos közleményben, amely az American Political Science Review, az American Journal of Political Science, a Comparative Political Studies, a Political Analysis és a Journal of Conflict Resolution lapokban jelenik meg, le kell hivatkozni, hogy melyik auditált repozitóriumban hozzáférhetőek a cikkhez felhasznált empirikus adatok. Várható, hogy a lapok köre bővülni fog.

Az APSA közleményének hátteréről itt olvashatunk egy beszámolót, továbbá gyakorlati, történeti és elméleti írásokat a kutatási átláthatóságról. A közlemény egy hosszú folyamat eredménye, amelyben a kutatások átláthatóságának követelménye fogalmazódott meg a kutatók és a kiadók részéről. Kutatásetikailag aggályossá vált, hogy az APSA vezető lapjaiban a kutatási következtetések nagy részét nem lehet megismételni, hogy nem lehet tudni, hogyan választottak ki a kutatók vizsgálati eseteket, hogyan következtettek az adataikból, ill. megfigyeléseikből. Az APSA kutatásetikai irányelvei között mára már szerepel, hogy a kutatók etikai kötelessége megkönnyíteni a tudományos állításaik megítélését. Ehhez hozzáférést kell biztosítaniuk az adatokhoz, az adatok létrehozásának folyamatához, és átláthatóvá kell válnia az elemzési folyamatnak is.